2009/2010 II. félév

Csepcsányi Éva irodalmi felolvasó estje
Moderátor: Jelenits István; a verseket felolvasta: Binder Anita
Időpont: 2010. március 9.

A könyvtári esték keretében, márciusban került megrendezésre a Sapientia Hök és Sapientia Könyvtár közös szervezésében Csepcsányi Éva verseinek felolvasóestje, melynek keretében a költővel Jelenits István piarista tanár beszélgetett. Erre az eseményre meghívtam húgomat Tegzes Máriát, aki az ELTE Bölcsésztudományi Karának földrajz-magyar szakos hallgatója, és megkértem, hogy írja meg személyes élményét, benyomásait, erről az irodalmi estről.

„Talán a legidegenebbként érkeztem a felolvasóestre. Meg is lepődtem, amikor Jelenits atya mellé két korombeli lány ült. A bemutatkozás elmaradt, a nyitóbeszélgetés meg csak fokozta a várakozást, mit írhat az, akinek Juhász Ferenc, Ady és Pilinszky a három kedvenc költője. És megszólalt az első vers: Buda. Várakozáson felül. Szó sem volt késő-kamaszkori panaszáradat rímbeszedéséről, vagy marcipánmázzal leöntött Istenélmény-ömlengésről; helyette kreatív, hatásos verseket hallottam. Hosszan kifejtett önazonosítás Budával; plasztikus képekkel megjelenítve az elmúlt párszáz év eseményei. Nem mondom, hogy tudom miről szól a vers. Se ez, sem a többi. Erre nem ad lehetőséget egy ilyen est. Amit lehetségessé tesz az efféle alkalom: hangulatot ad, érzelmeket, gondolatpárákat, egy-két álomkép felvillantását a szavakkal. És ezt teljes mértékben megkaptuk. Fülbeakaszkodó sorok, merész, modern hasonlatok. Szerencsére izzadságszagtól mentesen. Egri séta, kilátás a tengerpartra, vagy a boncasztal fölötti plafon képe, megjelent a csönd, Jézus-élmény és szerelem, család, halottak, 3D rét, villamosozó Gazella, Tabernákulum. Minden tisztelem az elöl ülő színesruhás vidám költőnőé volt: mérhetetlennek találtam azt a bátorságot, hogy ki teszi magát elénk, a kegyetlen bírók elé, mi belátást nyerünk az érzelmi zugaiba, döntéshelyzeteinek nehézségébe, kínlódásaiba, és ezután engedi nekünk hallani a neki szóló éles és aktuális kritikát. Nagyon élveztem, ahogy a legbalgább és legprovokatívabb kérdéseinknél is kivágta magát. Miért ír? Azért ír, mert jólesik neki. Mert belső kényszere van arra, hogy tollat ragadjon. Megkönnyebbültem, hogy ezt a választ kaptam. Ha ő váteszként utat mutatna, vagy megpróbálna engem a saját felfogására tanítani, sokkal kelletlenebbül hallgattam volna őt. Így megmaradt a művészet vagy legalábbis a szavak játékának az élvezete. Mit üzen? Mi az evangéliumi alapélmény? Hogy Jézus él. Semmiféle teológiai bukfenc, vagy érzelmi túlcizelláltság. Örülök, hogy hallhattam őt. Jobban mondva hallani nem őt hallottam: a versek egy barátnője szájából hangzottak el, kész értelmezést nyújtva a néhol nehézkes szöveg összecsúszó soraihoz. Persze az egész este ízlés kérdése, de mindhárom előadótól kaptunk elvitathatatlan értéket. És a könyvtártól is, hisz klassz volt a tea.”
 
„Piero Coda's theology of history as on going memory of humanity's participation in the trinitarian kenosis" - Brendan Purcell előadása a Sapientia könyvtárában -
Előadó: Brendan Purcell
Időpont: 2010 április 13.
A PPKE BTK Filozófiai Intézete és a SSZHF Filozófia Tanszéke meghívására tartott előadást 2010. április 13-án a Sapientia Főiskola könyvtárában P. Brendan Purcell, a Dublini University College tanára. Előadásának témája lényegében a kenózisz (κένωσις), az isteni önkiüresítés (Fil. 2,6) volt, amelyet Piero Coda munkássága alapján fejtett ki az előadó.
Az est moderátora, Mezei Balázs rövid bevezetésében bemutatta az előadót, kiemelve hogy Brendan Purcell atya nem először jár Magyarországon, illetve mostani előadása egy korábbi – a hongkongi egyetemen elmondott szövegén alapszik.
Bevezető gondolatként Tarkovszkij „Andrej Rubljov” című filmjét idézte fel az előadó, Rubljov Szentháromság-ikonjának a filmművészetben való megjelenésével érzékeltetve, mennyire átjárja a kereszténység, a szeretet az európai civilizációt. Az európai civilizáció és a kereszténység kapcsolatának, vagyis a kereszténység történeti – pont az európai kultúrkörben történt - elterjedésének kérdésével el is érkeztünk a címben szereplő töténelem-teológiához, melynek igen bonyolult kérdését Piero Coda munkássága alapján fejtette ki az előadó.
A mindenki számára ismerős kérdést – paradoxont -, miszerint hogyan lehetséges egyszerre a világban tapasztalható rossz, szenvedés, gonoszság, bűn, stb. nyilvánvaló meglétével szembesülni és ugyanakkor isteni gondviselésről beszélni - Piero Coda teológiája a Szentháromság felől közelíti meg és a szerző „Trinity and history” című művében fejti ki. Az általa felállított párhuzam lényegében a következő: A Szentháromság belső élete Jézus Krisztus szenvedésének, kínhalálának vonatkozásában, hasonló ahhoz a jelenséghez, amit a modern kor emberisége Isten hiányának, Isten távollétének nevez – sőt Nietzschére utalva egyenesen Isten halálának fogalmaz meg.
Az Evangéliumból és az egyházatyáktól vett idézetek mellett Simone Weil-re, Chiara Lubich-ra és II.János Pál pápára való utalások is elhangzottak az előadásban, valamint nagy hangsúly esett Hegel filozófiájára, amiről Piero Coda Tagadás és Szentháromság címmel könyvet írt.
Brendan Purcell atya rendkívül figyelemreméltó és a személyességet sem nélkülöző előadása izgalmas szellemi esemény volt, továbbgondolásra való felhívás minden megjelent részére.
 
Wass Albert életéről, műveiről – és Erdélyről : Beszélgetés Simó Józseffel, a Czegei Wass Alapítvány magyarországi elnökével
Előadó: Simó József; Moderátor: Szász Kinga
Időpont: 2010. április 21.
A félévzáró est szervezője és moderátora Szász Kinga a Sapientia Főiskolán működő erdélyiek baráti körének tagja, a Főiskola etika szakos hallgatója volt. Könyvtárunk egyik munkatársa erdélyi származású – és főiskolánk erdélyi hallgatóira gondolva is úgy éreztük, hogy ez a téma, érdeklődésre tarthat számot egy könyvtári este erejéig. Simó József örömmel fogadta meghívásunkat. Simó József több mint 10 éve ismerte meg Wass Albert írásait, majd irodalmi esteket és előadásokat kezdett tartani az író műveiből. Sikerült megkapnia Wass Albert címét is, és ettől kezdve - bár csak levelezés útján -, de kapcsolatba kerülhetett az íróval. Később a fiaival is szoros kapcsolat alakult ki. Ők kérték fel édesapjuk halála után a hagyaték feldolgozására és gondozására, valamint a Czegei Wass Alapítvány magyarországi részének vezetésére is. Előadását négy nagy téma köré építette: Istenhit, szeretet, gyermek, család. Magával ragadó kiváló előadásmódjának köszönhetően mindannyian átérezhettük a Wass Albert szavaiból áradó lényeget. A lényeget, hogy jövendőt biztosítsunk a magyar nemzet számára, hogy ápoljuk nyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat. Mindezt merni kell, csak bátorság kell hozzá! „Újra kell fogalmaznunk Istenhez való viszonyunkat, az egymás iránti szeretetünk lényegét, a család és a gyermekek alapvető fontosságát, a nemzettudat helyreállítását, valamennyi nemzetben gondolkodó jó erő összefogásának alapvetését.” A gyönyörű, tartalmas gondolatok Wass Alberttől mindannyiunkra nagy hatással voltak, valamennyien kaptunk olyan gondolatot, ami hirtelen megragadott és ott maradt az emberben… Örültem, hogy hallhattam Simó József előadását, mely valóban lelki felüdülést adott az ott lévőknek.
Tegzes Mária - Tegzes Béla - Flier Gergely - Zsohovszky Márta
 

 

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 1052 Budapest, Piarista köz 1. - Kapcsolat - Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF Program biztosítja.