Nobilis Márió – Vida Márta (szerk.): Környezet, teremtés, felelősség.
Konferenciakötet.
Kiadja a L’Harmattan Kiadó és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2020.
Füzetünk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola által 2019. március 23-án rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett szövegeit tartalmazza.
A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület közös programja, a Naphimnusz Műhely eredetileg olyan „teremtésvédők” igényéből indult ki, akik aktivitásuk mellett szeretnék alaposabban megérteni azokat a jelenségeket, amelyekkel a környezettudatos cselekvés során szembesülnek. Ennek a műhelynek lett gyümölcse az MKPK Felelősségünk a teremtett világért körlevele megjelenésének 10. évfordulóján tartott konferencia, melynek anyagát ez a kötet tartalmazza. Vezérfonalát a teremtés, környezet és felelősség kulcsszavai alkotják, melyek önmagukban is gazdag fogalmak, egymásra vonatkoztatásuk pedig lehetővé teszi a világi környezeti törekvések, illetve az egyház – a teremtésvédelemben is megjelenő – evangelizációs küldetése közti kölcsönösség felismerését. A követet olvasva kirajzolódik, hogy a „teremtésvédelem” kifejezés nem elkülönít – a keresztényeket a környezetvédelemtől és viszont –, hanem éppen összeköt és szinergiába hoz.
Bagyinszki Ágoston OFM (szerk.): A „Természet könyve” mint a Szentírás könyvének analógiája. A „Két könyv”-metafora mai jelentősége a természettudomány és teológia párbeszédében
Konferenciakötet. Kiadja a L’Harmattan Kiadó és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2019.
Füzetünk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola által 2018. november 17-én rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett szövegeit tartalmazza.
A kötet a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg.
„Ugyan nem szól-e a legkisebb virágtul kezdve a csillagok dicső seregéig minden legvilágosabban hozzánk; nem olvashatjuk-e a természet oly könnyen olvasható írásában, hogy okvetlen a legfőbb szellemi értelem, és egyedül ez kormányozhat mindent a világi egyetemben; nem szól-e, nem mutatja-e ezt világosan azon szózat, azon írás, [mely] bölcsebbé teheti az embert, mint hosszú évek négy fal közé szorított iskolái, mint egész könyvtároknak véres verítékű szorgalommal kikutatott kincsei, mik mindannyi holt betűk?” (Széchenyi István, 1841)
Miképpen aktualizálható ma a Természet könyvének ősi metaforája, mely olyan meghatározó szerepet játszott európai civilizációnk gyökereinél? A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán rendezett konferencia előadásainak szerkesztett változata az Olvasó számára több síkon is hasznos lesz: felszítja a teremtett világegyetem fölötti gyermeki csodálkozását, és ráhangol a természettudomány és keresztény teológia közötti kortárs párbeszédre.
Várnai Jakab OFM (szerk.): Az Eucharisztia. Konferenciakötet. Kiadja a L’Harmattan Kiadó és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2019.
Füzetünk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola által 2018. március 17-én rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett szövegeit tartalmazza.
2018 márciusában a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola az Eucharisztiáról rendezett konferenciát, ennek szerkesztett anyagát tartja kezében a kedves Olvasó. A konferencia kettős célt tűzött ki maga elé. Egyrészt tanúskodott arról a lüktető áramlásról, amely éltet minket a Krisztus által ránk hagyott szentségi jelben (az előadások többféle formában is megmutatták ennek meghatározó erejét, a keresztény életet és elmélkedést alakító hatását). Másrészt hogy a megértésben másokat is segítsünk, hittudományi főiskolánk nyolc tanára másmás szemszögből nyújtott teológiai kifejtéseket rövidebb előadások formájában.
Konferenciakötetünk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola hozzájárulása a 2020-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra való készülethez. Reméljük, hogy e könyv segítségével az Olvasóban megújul a krisztusi önátadás szent jelének vonzása, és elmélyül e szent misztérium megértésében.
Várnai Jakab OFM (szerk.): Jeruzsálem, a Szent Város. Konferenciakötet. Kiadja a L’Harmattan Kiadó és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2018.
Füzetünk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola által 2017. november 18-én rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett szövegeit tartalmazza.
Európa mai identitáskeresésében nagy jelentősége van a szentföldi keresztény jelenlét történetében való elmélyülésnek, hiszen Európát, az európai kultúrát nem lehet értelmezni annak szentföldi kapcsolatai és keresztény gyökerei nélkül.
E kötet a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola 2017-ben megrendezett őszi tanulmányi napjának anyagát adja közre. Ebben az esztendőben ünnepeltük, hogy a ferencesek 800 éve megérkeztek a Szentföldre, arra a helyre, amelyet a rend elsődleges missziójának tartunk. A tanulmányi nap szervezője és a kötet kiadója olyan szerzetesi intézmény, amely több közösséghez is kapcsolódik, ahogyan a megszentelt élet sokszínű jelenléte és szolgálata miatt a Szentföld ügye is közös szerzetesi téma.
Kívánjuk, hogy a kötet olvasása mindannyiunkban növelje Üdvözítőnk földjének szeretetét és a szentföldi keresztény jelenlétért érzett felelősséget.
Papp Miklós–Vida Márta (szerk.): „Új bort új tömlőbe!” A hegyi beszéd és a morálteológia. Konferenciakötet. Kiadja a L’Harmattan Kiadó és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2018.
Füzetünk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola által 2017. március 18-án rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett szövegeit tartalmazza.
A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Az egyház történelme folyamán voltak olyan korszakok, amikor jobban előtérbe került a törvény, a meggyónandó bűn, a kötelesség. A mai morálteológia szeretne megújulni, s ehhez merítenie kell az eredeti források frissességéből. Így az erkölcsteológia szisztematikus felépítésében hangsúlyosabban előkerült a Biblia, s főleg a hegyi beszéd. Itt olyan tiszta forrásra, gyújtószikrára találunk, ami a történelem végéig hatni fog. Elbűvölve olvassa minden kor minden kereszténye. Valóban azt tapasztaljuk: Isten szólt. Elképesztően izgalmas újra hallani az isteni élő hangot, és megpróbálni a szisztematikus tudományok segítségével a mai keresztények számára lefordítani a cselekvés szintjére. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán 2017. március 18-án megtartott Sapientia-nap kiváló lehetőséget adott arra, hogy a különböző tudományok szakembereit meghallgassuk a hegyi beszéd mai értelmezéséről. Jó szívvel ajánljuk minden kedves olvasónak, hogy a tanulmányokon keresztül megsejtsék a hegyi beszéd sodró erejét, s mögötte az élő Krisztus elbűvölő erejét.
Várnai Jakab OFM: 800 éve a Szentföldön. A Szentföldi Ferences Kusztódia rövid története. Kiadja a L’Harmattan Kiadó és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2017.
Füzetünk a ferences rend Magyarok Nagyasszonya Rendtartománya támogatásával jelent meg a rend szentföldi jelenlétének 800. évfordulója alkalmából.
Az első ferencesek nyolcszáz éve, 1217-ben érkeztek a Szentföldre. Assisi Szent Ferenc 1219-ben a szultánnal is találkozott. Az évforduló kapcsán a kötet végignézi a ferencesek szentföldi történelmét, összegyűjti a főbb adatokat, és kiemeli a jelentősebb mozzanatokat. Napjaink eseményei ráirányítják a figyelmet a Szentföldön működő keresztény közösségekre – márpedig évszázadokon át a ferencesek jelentették itt a nyugati, latin kereszténységet, működésüket pápai felügyelet kísérte. Nyolcszáz éve helytállnak Nyugat és Kelet, vallások és kultúrák, nagyhatalmak és történelmi erők ütközőpontjában. A ferences rend szentföldi körzetét „Kusztódiának” nevezik, központja Jeruzsálemben a San Salvatore kolostor, amelynek tornya ma is a városkép meghatározó eleme. A kötetből nem hiányoznak a magyar vonatkozások sem: több magyar ferences útleírása ma is forrásnak számít.
Az Igazság ragyogása a Kinyilatkoztatás szívében. Domonkos megközelítések. Konferenciakötet. Szerkesztette és a szöveget gondozta: Szabó Ráhel OP és Vida Márta. Kiadja a L’Harmattan Kiadó és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2017.
Füzetünk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola által 2016. november 19-én rendezett tudományos konferencia előadásainak szerkesztett szövegeit tartalmazza.
A domonkos rend 800 éve birtokában van egy olyan teológiai hagyománynak, amit az egyház mindig is különösen fontosnak ismert el. Az, ami ily hosszú időn át képes volt annyi különböző koron átívelni, gazdagodni, finomodni, olykor önmagát kijavítani, nem valami muzeális darab, hanem élő, vagyis minden korban aktuális. Ez pedig felbecsülhetetlen érték. A bölcsesség olyan, már megkapott öröksége, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy eljusson ehhez a bölcsességhez, a közösségek pedig a bölcsességben való növekedéshez. Világunknak sokkal inkább bölcsességre van szüksége, mintsem pénzre vagy új technikákra, mert aki bölcsességet mond, az az igazság ismeretét mondja, márpedig enélkül a földön nem lehetséges a boldogság” (B-D. de La Soujeole). A Sapientia Füzetek jelen kötete erre a boldogságra vezető igazságra szeretné felhívni az olvasó figyelmét.
Egyén és közösség. Konferenciakötet. Szerkesztette és a szöveget gondozta: Ulrik M. Monika SSND és Vida Márta. Kiadja a L’Harmattan Kiadó és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2016.
Füzetünk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola által 2015. november 14-én rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett szövegeit tartalmazza.
A Sapientia Füzetek 28. kötete egy különleges ajándék: a megszentelt élet éve és a 2015. november 14-én megtartott Sapientia-nap közös ajándéka. A kötetben szereplő írások a szerzetesek éve kiemelkedő eseményeinek nagyon fontos tanításai Ferenc pápától, José Rodríguez Carballo OFM érsektől, Mauro Lepori ciszterci és Juan Mari Ilarduia ferences szerzetestől. Ízelítőt, áttekintést kapunk szerzetesi és egyben emberi életünk különféle összetevőiről: hivatásról és küldetésről, zarándoklétről, személyes és közösségi élethivatásról, Istenre és egymásra utaltságról. Segítséget, hogy képessé váljunk hálával tekinteni a múltra, szenvedéllyel megélni a jelent és reménységgel átölelni a jövőt. Miközben – mint az egymásra épülő kövek – együtt, egymásra támaszkodva észrevétlenül megjelenítjük Krisztus titokzatos testét. Erre a misztériumra szeretné ráirányítani a figyelmünket Egyén és közösség című kötetünk.
Nők az egyházban * Identitás és kommunikáció. Kiadja a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola megbízásából a Vigilia Kiadó, Budapest, 2015.
Füzetünk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Női tapasztalat, női hang az egyházban és a teológiában (2014. november 15.) és Nyelv, kommunikáció, kisebbségek (2015. március 21.) című tudományos konferenciáin elhangzott előadások szerkesztett szövegeit tartalmazza.
A márciusi konferenciát az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatta.
Napjainkban az emberi kommunikáció hálózatai és eszközei eddig nem látott fejlődést értek el. Érezzük az ezzel a kissé kaotikus tengerárral való együttélés, elvegyülés, találkozás, ölelés, kapcsolódás és részesedés ‘misztikája’ felfedezésének és átadásának a kihívását. Ez az áradat egy szolidáris karavánban, egy szent zarándoklatban át tud alakulni a testvériség igazi megtapasztalásába. Ezáltal a kommunikáció egyre jobb lehetőségei mindenki számára a találkozás és a szolidaritás jobb lehetőségeivé válnak.”
„Örömmel látom, hogy számos nő osztozik a papokkal a lelkipásztori felelősségben, az emberek szolgálatában, családok vagy csoportok támogatásában, és új hozzájárulást nyújtanak a teológiai reflexióhoz. De az egyházban tovább kell szélesíteni a mozgásteret a határozottabb női jelenlét számára. A nők törvényes jogainak érvényesítése – azon szilárd meggyőződéstől kezdve, hogy a férfiaknak és nőknek azonos méltóságuk van – komoly kérdéseket vet fel az egyházban, de kihívást is jelent, amelyet nem lehet felszínesen megkerülni.
A szerzetesség mint az imádság iskolája. Kiadja a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola megbízásából a Vigilia Kiadó, Budapest, 2014.
Füzetünk a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán 2014. március 22-én rendezett tudományos konferencián elhangzott előadások szerkesztett szövegeit tartalmazza.
Az imádság alapvetően nem technika, hanem kapcsolat. Olyan fogalmakat merhetünk itt használni, mint intimitás, barátság, önátadás. Hénokról írja a Szentírás, hogy »az Istennel járt, és eltűnt, mert Isten elvitte« (Ter 5,24). Ez a néhány szó átfogja egy valóban kiteljesedett vagy inkább beteljesedett élet ívét. Az élet középpontja, a létezés súlypontja áthelyeződött az Atyába. Megvalósult a titokzatos, de valóságos éncsere, amiről Szent Pál olyan pontos szavakkal ad képet: »Élek, de már nem én, hanem Krisztus él bennem« (Gal 2,20). A keresztény kontempláció nem egy magasrendű intellektuális tudás, hanem tapasztalat egy jelenlétről. A szívemben megtapasztalom Krisztusnak és az Ő Lelkének átistenítő jelenlétét, s hagyom, hogy Isten újjáteremtsen a szeretetben, úgy, ahogy egyedül csak Ő képes. A meditáció, a belső ima egyik legmélyebb értelme az, hogy benne azok lehetünk, amik vagyunk: teremtmények, s tudatosan engedjük, hogy teremtsenek minket.”
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 1052 Budapest, Piarista köz 1. - Kapcsolat - Impresszum Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF Program biztosítja.
sapientia.hu
