2014/2015 II. félév

A NYOLCVANÉVES VIGILIA FOLYÓIRAT IRODALMI ESTJE

Beszámoló a 2015. március 3-án tartott Könyvtári estéről 
 
Fennállásának 80 éves jubileuma alkalmából a Vigilia folyóirat irodalmi estet rendezett a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Könyvtárában 2015. március 3-án. A szép számban összegyűlt közönséget Lukács László piarista szerzetes, a lap főszerkesztője köszöntötte, majd átadta a szót Bende József szerkesztőnek, a rendezvény moderátorának. Bende József bevezetőjében elmondta, hogy az estre készülve a folyóirat rendszeres szerzői közül kiválasztott öt meghívottat: Dobai Lilit, Győrffy Ákost, Iancu Laurát, Jász Attilát és Lackfi Jánost arra kérték, saját írásaikon kívül olvassanak fel egy olyan költőtől vagy írótól szabadon választott, a Vigilia valamelyik régebbi számában megjelent verset vagy prózarészletet is, aki a folyóirat állandó szerzője volt, így emlékezve a Vigilia egykori neves alkotóira. A saját és a lap régebbi számaiból választott szövegek felolvasása között rövid beszélgetésekre is sor került a meghívottakkal. 
Elsőként Győrffy Ákos költő és író lépett a mikrofonhoz, aki Beney Zsuzsának a Vigilia 1971. júliusi számában megjelent verseiből olvasott fel, majd elmondta, hogy mennyire jelentős alkotónak tartja a 2006-ban elhunyt költőnőt.
Bende József kérdéseire válaszolva beszélt a saját írásait alapvetően meghatározó természetélményéről, a tájról mint konkrét és szimbolikus térről, majd szó esett vers és próza viszonyáról,  a kettő közötti átjárhatóságról és egy befonódásukról, amely a kérdező szerint jól tetten érhető például a Havazás Amiens-ben című verseskötetében és a Haza című, prózai írásokat tartalmazó könyvében is. Győrffy Ákos elmondta, hogy nála sohasem különült el élesen egymástól a kettő, ugyanakkor az utóbbi időben kevesebb verset írt és jelenleg A hegyi füzetből című prózasorozatát igyekszik befejezni, illetve kiadásra előkészíteni. Ezután felolvasta a Van egy ív című versét. 
Iancu Laura Pilinszky Jánosnak a Vigilia 1946-os évfolyamában napvilágot látott Gyerek vagy még – később kötetben Bűn címmel publikált – versét választotta felolvasásra. A moldvai Magyarfaluban született költőnővel folytatott rövid beszélgetés középpontjában legutóbbi verseskötete, a Míg kabátot cserél Isten állt, amelynek ciklusai a nagy lírai témák alapján szerveződnek: szerelmes, istenes, anya- és hazaversek. A kötet címéből és a költészetét alapvetően meghatározó témákból kiindulva szó esett költészetének „sötéten fénylő” tónusáról, a csángó magyarság népi vallásosságáról, istenhitről és istenkeresésről, otthonról és otthontalanságról, a kulturális és nemzeti identitásról. Végül Iancu Laura a Vigilia 2015. februári számában megjelent versei közül olvasta fel az Erőtlenül címűt, az írásaira is olyannyira jellemző nagyfokú érzékenységgel érzékenységgel és csendes szelídséggel. 
A Bende József által lakonikusan csak „költő, író, műfordító, tűzoltó, katona és vadakat terelő juhász”-ként bemutatott Lackfi János a Kihűlt tűzhányók című verset hozta az estre Harsányi Lajostól. A mára már talán némileg elfeledett papköltő – aki Sík Sándor nemzedéktársa volt – a negyvenes években a Vigilia szerkesztőjeként is tevékenykedett, majd 1959-ben bekövetkezett haláláig a folyóirat rendszeres szerzője. A Harsányi-vers felolvasása után szó esett Lackfi Jánosnak az utóbbi években megjelent és jelentős sikert aratott prózasorozatáról, a Milyenek a magyarok?, a Milyenek még a magyarok? és a Három a magyar igazság című könyveiről, továbbá verseinek megzenésítéseiről, gyerekkönyveiről és készülő új verseskötetéről, amely hangzó anyagot is tartalmaz majd. Ezután a Vörös Istvánnak ajánlott, A könyvbarát zsoltára című versét olvasta fel, nagy tetszést aratva a közönség körében.
Dobai Lili költő és író a folyóirat egy másik korábbi szerkesztőjének, Balassa Péternek a művészi alkotás, az írás tétjére rákérdező Miért? című esszéjéből olvasott fel rövid részletet, majd a moderátor kérdéseire válaszolva a Vigilia kiadásában 2010-ben megjelent Formula pietatis című verseskötetéről beszélt. Elmondta, hogy a kötet címe és a szintén latin nyelvű cikluscímek Pál apostol Timóteushoz írt első levelére utalnak: „Mindenekelőtt arra kérlek, végeztess könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért…” (1Tim 2,1), ezután költészet és imádság kapcsolatáról beszélt. Szó esett még a tavaly megjelent Képeskönyv című prózakötetéről is, amelyben jórészt az itáliai reneszánsz festészet világába kalauzoló, fiktív és valós művészettörténeti tényeket egybeszövő „esszénovellákat” olvashatunk. Dobai Lili befejezésül felolvasta Az ötödik szfinx. Egy fotóra című, még nem publikált versét.
Jász Attila költő, esszéista, író és az Új Forrás főszerkesztője a tavaly februárban tragikus körülmények között elhunyt Borbély Szilárdtól olvasott fel, aki a Vigiliának és az Új Forrásnak is meghatározó szerzője volt. Felolvasása után Bende József a legutóbbi, Szárnyas csiga. Átiratok. Myth&Co. című verseskötete kapcsán a görög mitológia mai felhasználásában, átvételében rejlő költői lehetőségekről kérdezte, majd arról, hogy a Csendes Toll néven is rendszeresen publikáló szerző számára mit jelent ma az „indiánozás”, az „indián létforma”. Jász Attila elmondta, hogy korunkban az „indiánság” részben a körülmények által az alkotó emberre rákényszerített, részben pedig önként vállalt szerep, egyféle értékmegőrző magatartásnak és a kulturális értékek létrehozásáért és elismertetésért vívott mindennapos küzdelemnek a metaforája. Jász Attila végül a Csak tenger című versét olvasta fel.
A felolvasások és a szerzőkkel folytatott rövid beszélgetések között egy fiatal csellista, Tóth Barnabás adott elő J. S. Bach, Sammartini és Saint-Saëns műveiből. Az utolsó zeneszám elhangzása után ismét Lukács László vette át a szót, aki köszönetét fejezte ki a meghívott költőknek, íróknak és a közönségnek. De mielőtt még ünnepi koccintásra invitálta volna a 
jelenlévőket, elmondta, hogy az NKA Folyóiratkiadási Kollégiumának idei döntése miatt – mely a tavalyi
támogatást több mint a felével csökkentette – veszélybe került a folyóirat jövője, s arra kért mindenkit, írják alá a körbeadott támogatói íveket, ily módon is kiállva a 
folyóirat fennmaradása mellett. A 80 éves Vigiliát, az egykori és mai szerzőket és olvasókat köszöntő ünnepi koccintás után pedig kezdetét vette a költők, írók és a közönség kötetlen, még sokáig tartó beszélgetése.
R. J.
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 1052 Budapest, Piarista köz 1. - Kapcsolat - Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF Program biztosítja.