2013/2014 I. félév

„Amit Norwichi Julianna megértett Istenből...” - Az isteni szeretet kinyilatkoztatásai
Előadó: Kokas Gabi
2013. október 08. 

Bakos Gergely OSB megnyitó szavai szerint tanárokról és tanítványokról szólt ezúttal a hagyományosan a leuveni-i középkorkutató, Jos Decorte emlékére rendezett októberi Könyvtári este. Ő maga Jos Decorte tanítványa volt Leuven-ben, a könyvtári este előadója pedig Bakos Gergely tanítványa, Kokas Gabi, a Sapientia Főiskola hallgatója volt. De mindannyian sokat tanulhatunk attól az egyszerű, tőlünk időben és térben is igen távoli lélektől, akinek személye Kokas Gabi előadásának témájául szolgált.

Julian of Norwich, azaz Norwichi Julianna, művének most megjelent magyar fordítása (Az isteni szeretet kinyilatkoztatásai, Jel Kiadó, Budapest 2013.) okán, tehát csak a legutóbbi időkben vált hazánkban valamelyest ismertté, azonban az angolszász világban rendkívüli népszerűségnek örvend.

Norwichi Julianna Angliában élt a XIV. században, „a középkor alkonyán” és személyéről nagyon keveset tudunk, jóformán csak annyit, amit ő maga elárul művében, a Relevations-ban (The Revelations of Divine Love). Elsősorban erre a műre támaszkodott Kokas Gabi is előadása során.

Mire tanít bennünket Julianna? Elsősorban közvetlenségre, arra, hogy Isten „lábnyomait” kell keresnünk mindenhol. Önmagát egyszerű, tanulatlan személyként írta le, holott műve alapján jártas volt a teológiában és jól ismerte a Vulgata szövegét. Az első nő volt, aki anyanyelvén írta le élményeit.

Ami Juliannát műve megírására sarkallta, az a tizenöt kinyilatkoztatás volt, amit 1373. május 8-án kora reggel kapott. Szövegének rövidebb változatát ezután hamarosan lejegyezte. Ez az úgynevezett „Short text”, amit később a hosszabb szöveg (The Long text) követett, ez maga Relevations, Az isteni szeretet kinyilatkoztatásainak szövege.

Ezeket a kinyilatkoztatásokat azt követően kapta, hogy súlyos (és az utókor számára rejtélyes) betegségéből annak hatására gyógyult fel, hogy egy pap megmutatta neki a keresztre feszített Jézust. 15 látomásának értelmére maga az Úr adott választ. Ez abban állt, hogy Julianna megtanulja: Isten a szeretet. Julianna ezután visszavonult, Norwich városa mellett telepedett le és remeteként élt.

Látomásai nyomán az isteni szeretetet Julianna több alkalommal az anyai szeretethez hasonlítja. Első hallásra meghökkentő és szokatlan kép ez, ám Isten jósága, gyengédsége valóban az anyai szeretet feltétel nélküliségéhez hasonlítható. Isten a szeretet, s ezért ha megnyílunk felé és hagyjuk, hogy vezessen minket, akkor a dolgok megváltoznak. A Katolikus Egyház Katekizmusa által is idézett (KEK 313) részben ezt írja: ,,Isten kegyelme által megtanultam, hogy szilárdan ragaszkodjam a hithez, (...) és erősen higgyem, hogy mindenféle dolog jó lesz (...). Te magad is látni fogod, hogy minden dolog jó lesz.'' (,,Thou shalt see thyself that all manner of thing shall be well.'')

A Relevations jelentőségét igazán csak a XX. században ismerték fel, T. S. Eliot, majd Thomas Merton is nagy tisztelettel tekintett rá. 2010. december 1–én XVI. Benedek pápa katekézist tartott Juliannáról, a nagy középkori misztikusokról szóló beszédei sorában.

A Z-generáció médiahasználati szokásai − egy empirikus kutatás tanulságai
Előadó: Glózer Rita
2013. november 27.

2013. november 27-én Glózer Rita, a PTE Kommunikáció és Médiatudományi Tanszékének oktatója volt a vendégünk. Előadásában egy nyár folyamán zárult kutatás tapasztalatit ismertette, amelynek alapvető célja a következő volt: megvizsgálni a Pécsi Tudományegyetem vonzáskörzetében élő fiatal korosztály, középiskolások és egyetemi hallgatók médiahasználati szokásait. A „Z” generáció definíciója nem egyértelműen behatárolható, nagyjából az 1990-2010 között született korosztály tartozik ehhez a csoporthoz. Gyakran „digitális bennszülöttekként” is emlegetik őket, mivel már egy olyan kultúrába születtek, ahol teljes természetességgel kezelhetik a média különféle eszközeit. Kutatásuk során 105 személyt szólítottak meg, köztük középiskolások, egyetemisták, hátrányos helyzetű (nevelőszülőknél vagy állami gondozásban élők) és roma fiatalok csoportját. Az interjúk során 4 kérdéskör részletes vizsgálatára tértek ki (napi médiahasználat, aktív és háttér-médiahasználat, tudományos tartalmak használata, személyes reflexiók), és a kutatásban résztvevőket médianapló írására is kérték. Tanulságos volt a „Médiakritikus fiatalok?” kérdésre adott válaszok elemzése: a reklámok magas számának megjelenését sokan kifogásolták. A személyes reflexiók során többen megfogalmazták, a „…Nem is gondoltam volna, hogy ennyit használom…” mondatot. A középiskolások médiahasználati tevékenysége időben kevesebb, mint ami az egyetemista korosztályt jellemzi. Az utóbbi csoport tudományos és ismeretterjesztő tartalmak fogyasztását helyezi előbbre, náluk a könyv és folyóirat-olvasás is hangsúlyosabb. Érdekes volt az megfigyelés, hogy a nevelőotthonokban lakó fiatalok ezen a területen (is) hátrányt szenvednek – médiahasználatukat az intézmények működési szabályai befolyásolják.

Az előadó a szociológus szemszögéből, tényszerű adatokkal mutatta be azt a jelenséget, amellyel a korábbi generációk tagja is naponta szembesülnek és mellette vagy ellene állást is foglalnak. A prezentációt – a megszokottakkal ellentétben – egy közös beszélgetés zárta: a hallgatóság köréből érdekes és értékes hozzászólásokat hallhattunk gyakorló tanároktól és szoftverfejlesztő cég alkalmazottaitól. A kutatás eredményeiről készült tanulmányok az alábbi címen olvashatók: http://www.zgeneracio.hu/tanulmanyok.

Flier Gergely - Török Beáta

 

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 1052 Budapest, Piarista köz 1. - Kapcsolat - Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF Program biztosítja.