2012/2013 I. félév

Palamasz Szent Gergely teológiája
Előadó: Baán István
2012. október 18.
Jos Decorte középkorkutató emlékének szenteli a Sapientia Főiskola Filozófia Tanszéke a Könyvtári esték keretében évről-évre megrendezésre kerülő októberi emlékesteket. Örvendetes, hogy a keleti egyházhoz kapcsolódó téma is napirendre kerül az esteken, hiszen a középkor-kutatásban „hagyományosan” aránytalanul kis hangsúlyt kap a terület. Ez ellen az arányeltolódás ellen tevékenykedik hosszú idő óta Baán István atya, elég, ha a gondozásában megjelenő Bizánc világa sorozatra gondolunk. Hiánypótló, szokták az efféle vállalkozásokra mondani, és a hiányt ez a rendkívül impozáns, és még le sem zárult sorozat látványosan töltötte be a hazai könyvtárak polcain.
Baán István ezen az estén Palamasz Gergelyről beszélt. Az ő személye igen nagy hatással volt az keleti lelkiségre, teológiára, Istenről való gondolkodásra. „Az igazi tudás nem más, mint az Istennel való találkozás.” Ki találkozik Istennel? Akinek egész lénye, teste-lelke részt vesz az imában, vallja Palamasz és nyomában a hészükhaszta hagyomány. Ezt szolgálják azok a „módszerek”, melyek a hészükhaszta imamód sajátjai. 
A Palamasz Gergely és Kalábriai Barlaam között lezajlott - a korra jellemzően igen éles vita - Palamasz győzelmével és Barlaam elítélésével végződött. A vita fontos eleme volt az „isteni energiák”, az „isteni fény” megtapasztalásának kérdése, illetve Barlaam úgy vélte, a testnek bármilyen részvétele az imában akadályozza az igazi találkozást Istennel, hiszen a találkozás tisztán szellemi természetű lehet. Ám az „át-istenülés” fogalmával olyannyira átjárt bizánci teológia okán Palamasz teológiai állásfoglalása győzedelmeskedett és nyert 1347-ben és 1351-ben végleges zsinati jóváhagyást, majd Palamasz Gergelyt 1368-ban szentté avatták.
Az este során szó esett Palamasz Gergely két művének tervezett magyar kiadásáról a Bizánci írók könyvsorozatban. 
Baán István atya izgalmas, figyelemfelkeltő előadása a szűkre szabott keretek ellenére átfogó képet nyújtott a bizánci teológiáról a szépszámú hallgatóságnak.   
 
IQ vagy EQ: Az érzelmi intelligencia jelentősége a gyermeknevelésben
Előadó: Szitó Imre
2012. november 27.
A Sapientia Könyvtár a félév második Könyvtári estéjére, Szitó Imrét hívta meg, aki a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Pszichológia Tanszékének óraadó oktatója.
Dr. Szitó Imre jelenleg iskolapszichológusként dolgozik budapesti iskolákban, ahol életvezetési és pályaválasztási tanácsadást nyújt serdülőknek, valamint pszichológia fakultáció keretében tanít is. Szülők számára nevelési tanácsadást tart, felméréseket készít az iskolai osztályokban a szociometria, a stressz, a szorongás, a tanulói stílus, a pályaválasztási érdeklődés, a teljesítmény-motiváció, serdülők értékorientációja, a tanuláshoz szükséges képességek területén.
 Könyvtári esténken az érzelmi intelligencia jelentőségéről beszélt. Az iskola és a társadalom jobban értékeli az „értelem fényét”, az IQ-t, mint a „szív látását”, az EQ-t. Nagyon fontos azonban az érzelmi intelligencia fejlesztése, a felismerés minden pedagógust arra kell hogy ösztönözzön, hogy tanítványaival együtt fölfedezze a személyiségformálás egy új és érdekes világát. Abban segít minket, hogy megtanuljuk az érzelmeinket észlelni, szabályozni - és ha kell - tudjunk egy célért kitartani. Gyakoroljuk az empátiát mások felé és fejlesszük a bennünk lévő asszertív (társas kapcsolati) képességet.
Az iskolában ugyan minden tantárgy elsajátítása hordoz személyiségformáló elemeket, mégis ezek csak szűk perspektívában valósulhatnak meg. Sajnos a hagyományos iskolai környezetben már fontosabbá vált a teljesítmény elérésére, értékelésére és ellenőrzésére való összpontosítás, mint hogy a személy (akár rejtett) talentumait kibontakoztassuk. Pedig nagyon is szükséges volna a személyiség formálódására jobban odafigyelni és tágabb horizontot biztosítani számára. Szitó Imre előadásában ehhez számos segítséget, játék ötletet, osztályfőnöki órára való javaslatot mutatott be képekkel, valamint filmrészletekkel alátámasztva. Az izgalmas előadást, melyre több mint félszáz ember volt kíváncsi, egy kötetlen beszélgetés követte, ahol szabadon kérdezhették a vendégek az előadót. Az előadás prezentációja megtekekinthető (1. rész, 2. rész), valamint letölthető az a riport, melyet Szitó Imrével készítettek a könyvtári este után, és amely a Kossuth rádió "Tanuim Lesztek" műsorában volt hallgatható. (A riport 9.00-tól hallgatható.)

Tegzes Béla, Flier Gergely

Visszalépés:
Beszámolók | Fotóalbum | A könyvtár hírei

Kapcsolódó letöltések
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 1052 Budapest, Piarista köz 1. - Kapcsolat - Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF Program biztosítja.