2010/2011 I. félév

A gondolkodás tapasztalata Canterburyi Szent Anzelmnél
Előadó: Dr. Bakos T. Gergely OSB
2010. okt. 20.
A Sapientia Könyvtárának évről-évre megrendezett eseménye a Jos Decorte emlékest. A fiatalon elhunyt lueven-i középkorkutatónak emléket állító rendezvénysorozat idén ősszel megtartott estjén Bakos Gergely bencés szerzetes, a Sapientia Főiskola tanára tartott előadást – rendhagyó módon, hiszen ő egyben az előadás-sorozat szervezője is. Bevezetőjében elmondta, Jos Decorte emléke előtt tisztelegve az estek célja elsősorban a középkori gondolkodást közelebb hozni a hallgatósághoz.
Bakos Gergely előadását A gondolkodás tapasztalata Canterburyi Szent Anzelmnél címmel tartotta meg. Canterburyi Szent Anzelm kétségkívül a XI. század legkiemelkedőbb teológusa. Az elhangzott előadás témája közvetlenül mégsem a hit értelmességének klasszikus anzelmi kérdése volt, hanem a(z Istentől való) gondolkodás tapasztalatát elemezte Anzelm művei, elsősorban a Monologion és a Proslogion alapján. Mint az előadó elmondta, ezen írások tanúsítják, hogy szerzőjük a gondolkodás örömét kívánta megosztani olvasóival. A (hitről, az igazságról, Istenről való) gondolkodás alól Anzelm szerint a hívő ember sem vonhatja ki magát. Szövegei pedig e gondolati tapasztalás dokumentumaiként olvashatók, így fontos adalékot szolgálhatnak a gondolkodásról való gondolkodáshoz. Bakos Gergely, figyelembe véve a történeti-életrajzi összefüggést, Anzelm néhány szövegének elemzésével, valamint Martin Heidegger és Immanuel Kant segítségével kísérelt meg előadásában a gondolkodás tapasztalatába behatolni. Megközelítése ilyen értelemben fenomenológiainak is mondható, nem zárva ki a rendszeres filozófiai reflexiót.

 
Őszi dallamok a könyvtárban – megzenésített költők
Az együttes tagjai: Szelényi Nóri, Tegzes Marcsi, Gazda Ádám, Kővári Peti
2010. nov. 3.
A Sapientia Könyvtár első alkalommal hívott meg zenekart a Könyvtéri Estéjére. Az előadó kis csapat plébániai gitárosokból és azok osztálytársaiból alakult meg, és számos híres magyar költő köztük, Weöres Sándor, Kányádi Sándor, Pilinszky János verseit zenésítették meg. A díszlet, a fények, a dallamok elrepítettek bennünket az őszi tájba, ahol a „csend törékeny és üres, a rét határokat keres.” (Pilinszky János: Őszi vázlat) De nem csak az ősz húrja zsongott, hanem rácsodálkozhattunk, a telefonban nyíló penészvirágra, és az összenőtt két szomorú fűzfára is. Hangszereik is rendkívül változatos volt: a gitártól a hegedűn át, népi furulya és a dob is megszólalt koncertjükön. Hangzásvilágában jelen volt a népzene, és számos más könnyűzenei áramlat is. Mindezt telis-tele vidámsággal, tiszta derűvel nyújtották át a közönségnek. Nem voltak profik, de ehhez az estéhez ez nem is kellett. A fiatal zenekar barátai, hozzátartozói, és az érdeklődő vendégek többen voltak, mint eddig bármelyik Sapientia Könyvtári Estén. A jókedvet és a szívet melengető együttlétet még szebbé tette a közösen elfogyasztott forralt bor, és a sütemény, amellyel a könyvtár kedveskedett vendégeinek. Az előadás után hosszas vidám beszélgetés kezdődött a rég nem látott barátokkal, ismerősökkel és az este végén az összegyűlt fiatalok csak úgy „ad hoc” jelleggel zenéltek még egy utolsót a Sapientia Könyvtárban.
 
Flier Gergely-Tegzes Béla
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 1052 Budapest, Piarista köz 1. - Kapcsolat - Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF Program biztosítja.