2009/2010 I. félév

Isten leereszkedése, az ember fölemelkedése. Hitvalló Maximosz teológiai antropológiája.
Előadó: Vassányi Miklós
2009. október 14.
 
Immár hagyománnyá vált, hogy minden év őszén Jos Decorte-esttel tisztelgünk a tragikusan korán elhunyt jeles középkorkutató emléke előtt. A könyvtári estét Bakos Gergely OSB nyitotta meg, aki röviden megemlékezett Jos Decorte életéről és munkásságáról.
A meghívott előadó, Vassányi Miklós - bár személyesen nem ismerhette - leuveni tanulmányai révén kötődik Decorte-hoz. Vassányi Miklós filozófus a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, előadásának alapját doktori értekezésének témája adta. A jelenlévők színes előadásban ismerhették meg Hitvalló Maximosz teológiai antropológiáját, amely lényege a következőképpen ragadható meg: mivel Krisztusban Isten emberré lett, az ember felemeltetett, s ez az ún. „misztikus unió” az ember „Istenné válásának” kérdését veti fel. Hitvalló Maximosz művei igen magas szintű és nehéz görögséggel íródtak, ezért örvendetes, hogy az utóbbi időben több könyvét is kiadták magyar nyelven (Fejezetek a szeretetről, Isten a szeretet).
Az előadónak köszönhetően az előadás letisztázott szövege hamarosan olvasható lesz a Sapientiana folyóiratban.
 
Nazarena, egy remete Róma szívében (1907–1990)
Előadó: Nagypál Emma 
 
2009. november 26.
Az egyházi év utolsó hetében tartott könyvtári estén az időszak hangulatához illő, eszkatologikus téma, a szerzetesség különösen Istennek szentelt formája került napirendre, egy remete Róma szívében címmel, mely egy XX. századi reklúzáról, Nazarénáról szólt. Az előadó, Nagypál Emma művészettörténész lebilincselően mesélte el a szerzetesnő kérdésekkel teli és nagy kísértésekkel tarkított, több földrészt átölelő életútját, mellyel a magyar olvasóközönség eddig nemigen találkozhatott. Rövid elemzést is hallhattunk arról az érdekes tényről, hogy a II. Vatikáni Zsinat után a világ felé fordulni kívánó Katolikus Egyházban ezzel párhuzamosan miként éledt újjá a remete-hivatás. Nazaréna évtizedeken át egyedül élt egy kamalduli kolostor elkülönített cellájában Rómában, arcát sokan még rendtársai közül is csak halála napján látták először. Munkája a pálmafonás volt a Vatikán részére.
Az előadást kísérő vetítés főként a Nazaréna élete helyszíneit ábrázoló fotókból állt, és többek közt láthattuk azt az ember nagyságú domborkeresztet is, melyen néhány órácskát aludt deszkaágyán, vagy azt a fonott, kényelmetlen széket, melyen örök életre szenderült. Megkapó lelkiségéről fennmaradt leveleiből kaphatunk képet. Ezekből kitűnik, milyen szerepe volt a rendi fegyelem lazulásának megakadályozásában, és sokszor még elöljáróinak is fontos lelki, illetve gyakorlati tanácsokkal tudott szolgálni. Lelki vezetőjével való kapcsolatát is a kölcsönös segítés jellemezte, így néha nem volt egyértelmű hogy „ki vezet kit”. Az előadás végén erről is megosztottuk tapasztalatainkat, mikor a tea, keksz és pogácsa mellett kötetlen beszélgetés indult, ahol mindenki feltehette kérdéseit az előadónak.
 
Flier Hedvig - Flier Gergely

 

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 1052 Budapest, Piarista köz 1. - Kapcsolat - Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF Program biztosítja.