Könyvismertető - Miért hiszünk? : a hit érvei / André Léonard

Miért hiszünk? : a hit érvei / André Léonard ; [ford. Németh Helga] ; [ajánlás: Pápai Lajos]. - Budapest : Szent István Társulat, 2012.

 

Ha valaki azt hitte volna, hogy ma már nem lehetséges a szó eredeti értelmében vett apologetikát művelni, azaz hogy a hit értelmességének, belső koherenciájának bemutatása a szekularizált nyugati világban lehetetlen feladat, vagy egyenesen kiment a divatból, az mindennek remek cáfolatát találhatja meg ebben a könyvben. André Léonard ugyanis képes a keresztény hit lényegi igazságainak érthetőségét, a józan emberi értelem előtti „védhetőségét” úgy bemutatni, hogy közben elkerüli mind a naiv és leegyszerűsítő triumfalizmus Szkülláját, mind pedig az irracionális fideizmus Kharübdiszét: könyve intelligens apologetika.

André-Joseph Léonard mechelen-brüsszeli érsek korábban a louvaini (frankofón) katolikus egyetemen tanított filozófiát (nem összekeverendő a leuveni – magyarosan lőveni – katolikus egyetemmel: a leuveni katolikus egyetem – a nyelvek mentén – 1968-ban két részre szakadt, a frankofón rész akkor Louvain-la-Neuve-be települt). 1991-től namuri püspök, 2010-től pedig Godfried Danneels bíboros utódjaként mechelen-brüsszeli érsek, Belgium prímása lett. Termékeny szerző: egyetemi tanítási évei alatt, és azóta is, számos könyvet írt, főként a filozófiai teológia, alapvető erkölcstan és fundamentális teológia témaköreiből.

Miért hiszünk? A hit érvei című könyvét még louvaini tanárként írta 1987-ben. Ez a mű egyik vallástudományi kurzusának terméke, amelyet a hit okainak szentelt, olyan egyetemisták számára, akik vagy eltávolodtak a hittől, vagy – bár gyakorló keresztények – mégsem rendelkeztek megfelelő ismeretekkel a katolikus hit ésszerűségét illetően. A magyar fordítás a 2010-es, második kiadás alapján készült.

Könyvének – melyet tudatosan a keresztény apologetika nagy hagyományába állít – az a célkitűzése, hogy a hit tartalmát olyan módon fejtse ki, amely számot vet a józan ész kívánalmaival és mindazokkal az ellenvetésekkel, amelyeket a szekularizált világban élő mai ember szegezhet a kereszténységnek. Nem könyvszagú ellenérvek unalmas cáfolatáról van azonban szó, hanem valódi szellemi kalandra hív a szerző, ráadásul olyan lebilincselő stílusban, amely mellőzi a teológiai szakzsargont, mégsem igénytelen. André-Joseph Léonard ugyanis vérbeli pedagógus, aki felhasználja a modern fundamentális teológia eredményeit, ugyanakkor világosan és pontosan magyaráz meg komplex teológiai problémákat (például kegyelem és természet viszonya, a hit Krisztusa és a történelem Jézusa közötti kapcsolat), és valóban érthetővé akarja tenni a titkot: hogy az Isten megtestesült, meghalt és feltámadt Fia az, aki az ember legmélyebb vágyait azokat felülmúlva teljesíti be.

A könyv tehát a hagyományos apologetika három fő traktátusát veszi sorra: demonstratio religiosa, demonstratio Christiana, demonstratio Catholica. E három téma (Isten létének igazolása, Krisztus igazolása, a római katolikus egyház igazolása) azonban egyetlen szerves egészet alkot: Isten léte Jézus Krisztusban, az emberré lett Igében nyeri el végső értelmét, és a megtestesülés titkából érthetjük meg azt is, hogy képviselheti hitelesen egy korlátok közé szorított, gyarló emberekből álló valóság, az egyház Jézus Krisztust.

A mű azonban nem Isten létének ésszerűségét tárgyalja először, hanem mindenekelőtt bizonyítani akarja: a keresztény hit lényegéből fakad, hogy annak értelmi igazolása lehetséges és egyben szükséges, mivel a hit egyszerre értelmes és értelemfeletti. „A józan ésszel szemben tanúsított bizalom, amely bölcs óvatossággal párosul, szorosan kötődik a katolikus gondolkodás belső logikájához, ugyanakkor az isteni kegyelem és az emberi természet közötti viszonyról alkotott pozitív felfogás is jellemzi.”

A könyv második része az emberi értelem Istenhez vezető két kitüntetett útját vizsgálja, a metafizikait (amely a világ célra irányultságából, belső rendezettségéből indul ki) és a metanoétikait (amely az emberi szellem természetét vizsgálja: az emberi szellem nem lehet önmaga forrása). Szükséges ez az első lépés, hiszen a Jézus Krisztusba mint Isten emberré lett Fiába vetett hit értelmetlen Isten létezése nélkül. Az Isten léte mellett szóló érveket megvizsgálja a legsúlyosabb ellenérv, a rossz misztériumának fényében: végelemzésben csak a Jézus Krisztusban való hit teszi lehetővé, hogy a rossz teljes elismerésével egyidejűleg elfogadjuk Isten létezését.

A könyv harmadik része Jézus személyének igazolása, amely alakjának összehasonlíthatatlanul egyedülálló voltán és feltámadásának tényén alapszik. És ha igaz, hogy Jézus valóban Isten Fia, aki emberré lett, meghalt és megdicsőült, akkor az ő halálában az üdvösség valódi reménye tárult fel minden embernek. Hogy mindez nem pusztán illúzió, azt Jézus életének történelmi beágyazottsága, tényszerűsége támasztja alá. Ha pedig igaz mindaz, amit Jézusról hiszünk, akkor az egyház léte és a szentségek sem jelentenek problémát – ez a könyv utolsó részének témája.

A mű egészéből a meggyőződés derűs magabiztossága és egyúttal az emberi értelem lehetőségeibe vetett bizalom sugárzik – mindkettőre nagy szüksége lehet annak a hívőnek, aki ma „számot akar adni reményének alapjáról”. (Ford. Németh Helga; Szent István Társulat, Budapest, 2012.)

Deák Viktória Hedvig

Megjelent: Vigilia, 78 (2013/4) 317–318.

Visszalépés:
Könyvismertetők | Értékes Gondolatok Értékes Könyvekből Hírek

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 1052 Budapest, Piarista köz 1. - Kapcsolat - Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF Program biztosítja.