Iránytű hivatástisztázó műhely 2018-2019

 
 
 
Mi az „Iránytű”?
Az Iránytű Hivatástisztázó Műhelysorozat, 2007 februárja óta működik a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.
Célja, hogy segítse azokat a 18 és 35 év közötti szabad állapotú fiatalokat, akik hivatásukat keresik. A vezetők nem hozzák meg helyettük a döntést, nem beszélik rá a keresőket valamelyik életállapotra, csupán támpontokat adnak, egy „iránytűt a kezükbe”, melyet aztán ők maguk használhatnak életük fontos döntéseinek meghozatalánál.
műhelysorozat központi témái: az istenkapcsolat, imádság, önismeret, megkülönböztetés, döntés, a főbb életállapotok: házasság-család, szerzetesség, papság.
Az alkalmak végén a résztvevők feladatokat kapnak, melyek segítenek elmélyíteni a hallottakat. Elsősorban az egyéni imádságra próbálnak serkenteni, hisz a hivatást leginkább az Úrral való személyes kapcsolatban lehet tisztázni. Emellett a résztvevők lehetőséget kapnak arra is, hogy a vezetőkkel rendszeresen beszélgethessenek a bennük zajló folyamatokról.
 
Helyszín:
Sapientia Főiskola, Budapest, V. ker. Piarista köz 1.
 
Jelentkezés módja a következő űrlapon:
 
Jelentkezési határidő: 2018. szeptember 13.
 
További infók:
 
 
Milyen is az Iránytű?
Íme, néhány tanúságtétel korábbi résztvevőktől: 
  • „Nekem nagyon tetszett a sorozat, nagyon hasznos, sokrétű volt. Rengeteg kérdésemre választ kaptam. Azok a szempontok kerültek elő, amelyek szerintem a legfontosabbak, a legalapvetőbbek. Sok bölcsességet tanultam belőle, a józan gondolkodás fontosságát. Megerősített abban, hogy bízzak másban, merjem megosztani a gondolataimat, érzéseimet. Segített leküzdeni gátlásaimat, bátortalanságomat. Segített a helyes irányt felismerni.”
 
  • Nekem főleg sok-sok kérdés szabad megvitatását jelentette: mert amíg pl. a családban, barátok között (még) nem akartam ilyen gondolatot feltárni, addig itt velem hasonló korú fiatalokkal, hasonló problémával foglalkozhattam nagy felelősséggel. A kétszer hat alkalom alatt valami közösség-hangulat vagy élmény is kialakult. A diszkréciót, a jóindulatot, a segítőkezet jelentette nekem az Iránytű.
 
  • A feladatok jók voltak, mert elgondolkodtattak és egy kicsit közelebb vittek a döntéshez. A szentírási olvasmányok is remekül passzoltak a tematikába. Új volt, hogy mennyire mélyen, személyre szólóan is lehet olvasni a Bibliát. Új imamódszereket ismertem meg. Jók voltak a közös feladatok és beszélgetések is. Az időbeosztás is jó volt, észre sem vettem és elröppent ez a két és fél óra.
 
  • Úgy érzem, kicsit tisztázódtak bennem a dolgok: nem kötelességtudatból kell szerzetesnek menni. Isten azt akarja, hogy boldog legyek és üdvösségre vezető lehet a házasság is! Azt hiszem, nagyon erős bennem a vágy a kizárólagosságra - nem vagyok még benne biztos, de talán inkább valaki feleségének szán az Úr.
 
  • Leginkább az tetszett, hogy különböző rendekből jöttetek, és mindegyiktek nagyon őszintén beszélt tapasztalatairól. Nagyon gyakorlatias volt. Jók voltak a témák, azok sorrendje, felépítése és a házi feladat is. Az utolsó alkalom, a kérdésekre adott válaszok különösen tetszettek, ismét az őszinteség miatt. Itt tényleg kaptam konkrét válaszokat.
 
  • A legtöbb segítséget a meghívott előadók, illetve a kérdéseinkre adott válaszok jelentették számomra. A „házi feladatok” közül a bibliai részek adtak igazán sokat. Nagyon tetszett a papság, a szerzetesség és a házasság összehasonlítása. A különböző imák „tanulása” nagyon jó volt.
 
  • Nagyon sokat kaptam. Leginkább magamról tanultam. De nagy ajándék volt sok találkozás is. Mindenképp hitem csúcspontjaként éltem meg, és ezt nagyon köszönöm nektek és a Jóistennek!
 
 
Kik vezetik?
 
Fecske Orsolya SSS
 
A Komárom-Esztergom megyei Lábatlanról származom, 1973-ban születtem. Tanulmányaimat Budapesten, majd a Szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, végül pedig a Római Képzőművészeti Akadémia festő szakán végeztem. Innen visszatérve léptem be a Szociális Testvérek Társaságába, melyet akkor már régóta ismertem, szerettem. 2010-ben tettem örökfogadalmat, és azóta a művészi munka mellett rendszeresen foglalkozom hivatásukat kereső fiatalokkal. Jelenleg  a közösségben az ismerkedőinkért vagyok felelős.
 
Csépányi Gábor
 
1977-ben születtem Budapesten. Nyolc éves koromban kezdtem ministrálni az Újpest-Kertvárosi Szent István Plébánián. Erdész, orvos, majd pap akartam lenni. 2004-ben a Semmelweis Egyetemen általános orvosként végeztem, majd tanulmányaimat az esztergomi Érseki Papnevelő Intézetben folytattam. 2010-ben pappá szenteltek. 2010-2012 között a római Gregoriana egyetemen tanultam, 2012-től a Budapest-Városmajor Jézus Szíve Plébánián, majd a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz plébánián szolgáltam. 2014 áprilisától az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hivatásgondozó referense lettem. 2016-tól az Érseki Papnevelő Intézet spirituálisaként a papnövendékek képzésében veszek részt. Nagyon szeretek az Iránytű csapatában dolgozni, jó megtapasztalni Egyházunk lelki gazdagságát és egységét! 
 
Nagy Bálint SJ
 
Jezsuita pap vagyok, 1997-ben léptem be a Jézus Társaságába. Egyetemi tanulmányaimat először Münchenben, utána Budapesten a Sapientián majd pedig Bostonban, ill. Berkeleyben végeztem. Az imádság és a lelkivezetés azok a területek amelyekkel mélyebben foglalkoztam, és ami azóta is nagyon lelkesít és érdekel. Harmadik éve vagyok az Iránytű teamünk tagja és egyben a magyar jezsuiták hivatásgondozója, valamint egy fiatal felnőtteknek szóló lelkigyakorlatos házat vezetek Budán, a Sodrás utcában.
 
Schnider A. Angelika OP
 
 
Pécsett születtem 1991-ben. Gimnáziumi tanulmányaim után, 2011-ben léptem be a Domonkos Nővérekhez, s 2012-ben öltöztem be, amikor az Angelika nevet kaptam. Elsőfogadalmam 2014-ben tettem le közösségünkben. A képzési idő alatt a Sapientia Főiskolán teológus (MA) szakon végeztem a 2017/18-as év első szemeszterében. Örökfogadalmamat 2018-ban tettem le általános főnöknőnk kezébe, amiben az Úr meghívó és életadó szeretetét tapasztalhatom. Tanulmányaimat jelenleg az ELTE-n folytatom, többnyire a bibliai szent nyelvekkel ismerkedve.
 
Lytton Quadros SDB
 
Indiában, Mumbaiban születtem egyszerű, de nagyon mélyen vallásos katolikus családban. Ennek ellenére soha nem gondoltam, hogy pap vagy szerzetes lesz belőlem, hiszen fiatalként messze jártam az Egyháztól. A szalézi szerzetesek segítettek abban, hogy megtaláljam Istent. 18 évesen beléptem a szalézi rendbe. Kispapként filozófiát tanultam, amit nagyon élveztem. Meg is kértek, hogy filozófiát tanítsak a Divyadaan Salesian Institute of Philosophy-ban. Eddig úgy tűnt hogy minden rendben van. 2007-ben viszont nagy változások történtek az életemben. A rendfőnök atya, P. Pascual Chavez SDB Magyarországra küldött fiatal misszionáriusként. Sok mindent újra kellett kezdeni. Kerestem a helyemet az új környezetben. Ez volt a hivatás a hivatáson belül. Küzdöttem a nyelvi nehézségekkel, de Isten segítségével sikerült befejeznem a teológiai tanulmányaimat, és 2014-ben pappá szenteltek. Pár évig igazgatóhelyettes voltam  a Szalézi Szent Ferenc Gimnáziumban, jelenleg az óbudai szalézi rendházban szolgálok. A tartományfőnök atya rám bízta a Szalézi Ifjúsági Mozgalmat (SZALIM), a hivatáspasztorációt, és a szaléziak volt növendékeinek egyesületét. Ma, ez után a hosszú út után hiszek abban, hogy Istennek mindig van egy érdekes és izgalmas terve számunkra.
 
 

Letölthető plakát, irodalomjegyzék

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 1052 Budapest, Piarista köz 1. - Kapcsolat - Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF Program biztosítja.