Tanszékek

Morálteológia tanszék

Szoba:
V. emelet, 520.
Telefonszám:
(06 1) 486-4426
A tanszék oktatói
Ph.DPapp Miklós tanszékvezető, Etikatanár MA szakképzettség-felelősefőiskolai docens
Ph.DKék Emerencia adjunktus
Ph.DBaritz Laura OPKETEG szakfelelőseadjunktus
Dr.Baranyi Árpád óraadó oktató
Dabóczi Gergely óraadó oktató
Dr.Dabóczi Kálmán óraadó oktató
Ph.DFarkas Edit óraadó oktató
Karacs Ágnes óraadó oktató
Dr.Kocsis Tamás óraadó oktató
Ph.DNyirkos Tamás óraadó oktató
Prof. Dr. Lentner Csaba óraadó oktató
Szabó Ráhel OPtanársegéd
Ph.DSzilas Roland óraadó oktató
Dr.Zsóka Ágnes óraadó oktató
Az erkölcsteológia tudománya
Mi mással kezdhetné az erkölcsteológus, minthogy az erkölcsteológia a legfontosabb tudomány. Az ember önmagának feladott feladat, a legégetőbb kérdése: „Hogyan éljek jól, hogy aztán boldog legyek, üdvözüljek?” Minden más kérdést a világra, önmagára, az emberekre, Istenre vonatkozóan ezért tesz föl. A „Mi van? Ki vagyok? Ki az Isten?” kérdések mozgató rugója a „Hogyan éljek jól?” egzisztenciális kérdés. Az élet vezetésében éppen az a nehéz, hogy elsőre jól kell élni, előre akarunk okosak lenni, nem utólag. Az erkölcsteológia (teológiai etika) az a tudomány, ami az igényes válaszok megtalálására indít: begyűjti más diszciplínák eredményeit az Istenről (teológia) és a világról (szaktudományok), s azt lefordítja az élet vezetése síkjára, relevánssá teszi az egyéni és a közösségi életvezetés számára. Módszertanában ezért olyan, mint a kaméleon: két szemmel pásztázza a valóságot. Egyrészt figyel a teológiára, különösen a dogmatikára, a biblikumra és a spiritualitásra; másrészt komolyan veszi a az empirikus és humántudományok eredményeit. Ezért aki erkölcsteológiát művel, egyszerre imádkozzon és kutasson, egyszerre énekelje a doxológát és művelje a tudományokat. A szeretet rendjét azonban nem csak kicsiben, hanem nagyban is akarjuk, ezért a perszonális etika mellett a társadalmi-gazdasági-szociális etikát is ki kell fejteni.
Az erkölcsteológia küldetésének is így két iránya van: egyrészt a hívőket akarja a jó életre tanítani, az életszentséghez vezetni. A hitből jó tettnek és életvezetésnek kell fakadnia, nehogy csak hangzatos szavak vagy hiú tudományoskodás legyen. Másrészt a nemhívőkkel keresi erkölcsi kérdésekben a párbeszédet. Az erkölcsi ész autonómiája miatt lehetséges közös erkölcsi gyakorlat közös hit nélkül, ahol ez utóbbi talán későbbi cél lehet. Plurális társadalomban és a demokráciában a keresztény etikának tudnia kell jó, sőt, a legvonzóbb alternatívákat felmutatni és ésszerűvé tenni, mert a jó magától vonzó. A csúcstudomány és a mindennapi párbeszéd, az interdiszciplináris munka és a kereszt tövében való töprengés így egyszerre kitüntetettsége és terhe az erkölcsteológusnak. A történelem során az emberek mellet az élet sűrűségében, a súlyos egyéni és társadalmi döntésekben, az élet  lövészárkaiban a leginkább az erkölcsteológia tudománya volt mindig is. Ebben a kenózis teológiája vezeti.
Az erkölcsteológia ünnepe Urunk színeváltozása: felvitte az emberi természetet a hegyre, ott átragyogta az isteni fény – és lejött onnan az élet sűrűjébe, nem maradt ott fenn. Követni Krisztust a hegyre, megfürdeni mindent átvilágító fényében, és aztán lejönni az élet keménységébe – de már máshogy. A keleti atyák fogalmazzák meg töményen: „Isten Fia emberivé lett, hogy mi istenivé legyünk.” A teózis útja nem elvisz az emberségtől, hanem segít, hogy igazán emberségesekké váljunk – Krisztus mértéke szerint.
Erkölcsteológiát ezért a maga életállapotának megfelelően mindenkinek tanulni kell. Nem az erkölcsösség az öncél önmagában, hanem az emberséges, boldog élet, az üdvösség. Márpedig erkölcstelenül senki sem lehet boldog. Érdekünk az erkölcsöt igényesen tanulmányozni – és azt valóra is váltani.
 
 
Az erkölcsteológiai tanszék célkitűzései a Sapientián:
Imádságos tudomány: a teológiai tudományok is képesek eltávolodni egymástól. Nem pusztán arra vállalkozunk, hogy egy rész-szaktudományban elmélyüljünk, hanem azt szervesen illesszük a teológia egészébe. Ezért a teológiai diszciplínák szorosabb együttműködését keressük, főleg a dogmatika, a biblikum, a spiritualitás és a szerzetesi teológia területén. Külön sansz most, hogy a keleti teológia sajátossága is hangsúlyt tud kapni.
Személyes oktatás: a tömeges oktatás főleg az erkölcsteológia szempontjából nem szerencsés. Szeretnénk nagyon személyes hangon, személyes szinten oktatni-tanulni. Ezt a tantárgy témája is igényli, másrészt az így képzett szerzetes, hitoktató, lelkipásztori kisegítő ezt a szellemet viszi magával. A cél az erkölcsileg érett személyiség.
Európai szintű erkölcsteológiai oktatás. Olyan jegyzeteket és tankönyveket fogunk használni, amit Európa legrangosabb tanszékein is használnak. A megírt ill. lefordított jegyzeteket igyekszünk ki is adni, saját eredményeinkkel pedig az európai köztudatban jelen lenni. Oktatóink és hallgatóink részt vehetnek a nemzetközi erkölcsteológiai konferenciákon, az európai tudományos munkában.
Szoros kapcsolat hazai és nemzetközi erkölcsteológiai tanszékekkel: a magyar erkölcsi valóság megköveteli, hogy az erkölcsteológusok hatékonyan fogjanak össze. Minden ilyen kezdeményezésben részt veszünk és mi magunk is kezdeményezünk, hiszen a közös munka mindig hatékonyabb az egyéni Don Quijote harcnál. Szeretnénk hazai és nemzetközi professzorokat hallgatni, akár személyes, akár video-konferencia keretében.
Nyitottság a humántudományok felé: Az igaz etikának szüksége van a humántudományok megbízható eredményire, de a többi tudomány felé is szeretnénk jobban hangsúlyozni az etika nélkülözhetetlenségét. Ezért szeretnénk a Sapientia és más egyetemek humántudósaival is közös projekteket kidolgozni, főleg a jogtudomány, az orvostudomány, a pszichológia és a bölcsészet tanszékeivel.
Nyitottság a civil élet felé: tűzoltó munkaként etika tankönyveket írunk iskolások, gimnazisták, felnőtt hittancsoportok számára, amiket a próbatanítás után országosan igyekszünk elérhetővé tenni. Nyitnunk kell a konferenciák, a média, a civil szervezetek felé, hogy az etika szempontjai minél hatékonyabban érvényesülhessenek a mindennapi életben, hiszen ez az erkölcsteológia lényegéhez tartozik. A levelező és távoktatás minden lehetőségét igyekszünk igényesen kihasználni, hogy a magyar társadalom és egyház tanulni vágyó tagjai vonzó etikával találkozhassanak.
 
 
Ajánlott alapirodalmak.
A Katolikus Egyház Katekizmusa, SZIT. Bp. 1994.
BERAN F., Az értékekre irányuló személy, JEL, Bp. 2005.
DEMMER, K., Angewandte Theologie des Ethischen, (Studien zur theologischen Ethik 100), Universitätsverlag, Freiburg 2003.
DEMMER, K., Fundamentale Theologie des Ethischen, (Studien zur theologischen Ethik 82), Universitätsverlag, Freiburg 1999.
HÄRING, B., Frei in Christus I-III., Herder, Freiburg 1989.
HUNOLD, G., W., (szerk.) Lexikon der christlichen Ethik, I-II. Herder, Freiburg 2003.
MANTZARIDIS, G.I., Grundlinien christlicher Ethik, (Veröffentlichungen des Instituts für Orthodoxe Theologie 6) EOS Verlag-Erzabtei St. Ottilien, 1998.
NYÍRI T., Alapvető etika, Szent István Társulat, Bp. 1994.
PESCHKE, K., H., Christliche Ethik I-II, Trier 1997.
RÖMELT, J., Christliche Ethik in moderner Gesellschaft I-II, Herder, Freiburg 2009.
ROTTER, H.,-VIRT,G., (szerk.) Neues Lexikon der Christlichen Moral, Tyrolia, Innsbruck-Wien 1990.
SCHNACKENBURG, R., Die sittliche Botschaft des Neuen Testaments 2k. Herder, Freiburg 1986.
SCHOCKENHOFF, E., Grundlegung der Ethik, Herder, Freiburg 2007.
TARJÁNYI Z., Az erkölcsteológia története és alapfogalmai, SZIT. Bp. 2005.
WEBER, H., Általános erkölcsteológia, SZIT. Bp. 2001, 154.
WEBER, H., Speciális erkölcsteológia, SZIT. Bp. 2001, 154.
 
 
Ajánlott honlapok:
A katolikus egyház megnyilatkozásai erkölcsi témákról:
Deutscher Ethikrat
http://www.ethikrat.org/
Interfakultäres Zentrum für Ethik in den Wissenschaften Tübingen
http://www.izew.uni-tuebingen.de/
BELIT - Bioethik-Datenbank
http://www.drze.de/BELIT
Auswahlbibliographie Bernhard HÄRING
http://www.bautz.de/bbkl/h/haering_b.shtml
Auswahlbibliographie Klaus DEMMER
Einträge im Kirchlichen Verbundkatalog
Bibliographie Adrian HOLDEREGGER
http://www.unifr.ch/ethics/publikation.htm

 

TÉTELSOROK

KERESZTÉNY ELVEK A GAZDASÁGBAN ÉS A MENEDZSMENTBEN – EMBERKÖZPONTÚ KÖZGAZDASÁGTAN - elhangzott előadások

Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, 1052 Budapest, Piarista köz 1. - Kapcsolat - Impresszum
Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az NIIF Program biztosítja.